. Ma Hedvig napja van.

CSEPEL VÁROSRÉSZEI

Csepel-Szigetcsúcs

Határoló vonalak: az RSD (a Kvassay hídtól) - a Bolgárkertész (Francia) öböl és meghosszabbított vonala (a Weiss Manfréd útig) - a Petróleum utca - a Duna folyam (a Kvassay-hídig).

A Szigetcsúcs Csepel északi területe. A XIX. század végéig apró parcellás földterület volt. 1872-ig, a Gubacsi-zárógát elkészültéig itt vezetett keresztül a település legfontosabb országútja a kis-dunai révhez. Itt állították fel Magyarország első rádióállomását 1914-ben, s ekkor készült el a Kvassay-zsilip is. 1927-ben itt készült el Csepel második hídja, a Gubacsi-híd. Délnyugati részén (a Duna folyam öblében) 1928-ban épült fel a Szabadkikötő. Keleti felén, a repülőtéren végezték próbarepüléseiket a Weiss Manfréd gyárban készült repülőgépek. (A repülőteret a II. világháborúban lebombázták.) 1931-ben (nyolcvan esztendeje) - harmincezer néző örömére - Magyarországon először itt szállt le a Zeppelin léghajó. A Szigetcsúcs éászaki részét 1930-ban a fővároshoz csatolták, majd 1950-től ismét csepelhez tartozott. Ma itt halad át, észak-déli irányban a kerület legfontosabb közútja, a Weiss Manfréd út (és mellette a HÉV vonala), amely közvetlen összeköttetést biztosít a főváros központjával.

Csepel-Gyártelep

Határoló vonalak: a Budafoki út (a Duna folyamtól) - a II. Rákóczi Ferenc út - a Vas Gereben utca - a Rév utca - a Duna folyam (a Budafoki útig).

A Gyártelep elődjét és központi magvát a Weiss-család alapította 1892-ben (Jövőre, 2012-ben ünnepeljük ennek 120. évfordulóját.) Az első telepített technológiák között alapvetően hadiipari tevékenységek játszották a fő szerepet, hiszen az egyre növekvő gyár először lőszert és hadiipari felszereléseket gyártott.

Az első világháború végéig e tevékenységeket fejlesztették és bővítették a kapcsolódó technológiákat kiszolgáló ágazatokat is. az eredményes és hatékony színefém-kohászatot a vaskohászat telepítése követte, s az ehhez szükséges technológiák (ől.: siemens-Martin eljárás) az 1910-es évek végétől jelentek meg a Gyártelepen.

A két világháború között - a hadiipar részleges fenntartásával - a fejlesztés iránya a lakossági igények kielégítése felé fordult. A II. világháború alatt aztán ismét fellendült a fegyvergyártás. a háború végén súlyos bombatámadás érte a gyárat, s többek között a hadianyagüzemet is földig rombolták.

Az ötvenes évek elejétől kezdve alakultak ki az 1960-1980-as évekig működött technológiai blokkok, termékek, termékskálák. Formálódásukhoz erősen hozzájárult az 1968-as új gazdaságirányítási rendszer: egészen az 1990-es évek elejéig megtalálható volt a WM-gyár, majd később Csepel Művek területén a vaskohászat, a színesfémkohászat, a kerékpár- és motorkerékpár gyártás, a gépgyártás, valamint a vastömegcikk gyártás.

Az 1990-es rendszerváltozásig lényegében egy komplex egységet képező vállalatcsoport a kilencvenes években fokozatoswan megszűnt, átalakult, felaprózódott és a spontán privatizáció eredményeként magántulajdonba kerültek épületek, csarnokok, üzemek. Sok vállalat csődbe ment, alkalmazottaikat elbocsátották. A 200 hektáros területen napjainkban mintegy ötszáz cég próbál megélni (fele tulajdonosként, fele bérlőként van jelen). A kezdetektől fogva mindig létező gyárkapukat megnyitották, szabaddá vált az átjárás a gyárterületen. A tulajdonviszonyok fokzatosan rendeződnek, utcákat, házszámokat alakítottak ki agyárterületen, így könyebben találhatók meg az immár saját tulajdonnal rendelkező cégek. Az új gazdák a legtöbb esetben óvják, javítgatják, karbantartják épületeiket. Sok ipartörténeti emlékként nyilvántartott épület, csarnok kapott új tetőt, új nyílászárókat, új vakolatot (az esetek egy részében nem vették figyelembe az ipartörténeti védettség követelményeit a felújításoknál). Sajnos még mindig jelentős számban találhatunk gazdátlannak tűnő, lepusztult épületeket, csarnokokat is. Ez a kettősség egyéni sajátossága a Gyártelepnek: az országban talán az egykori Csepel Művek területe az egyetlen olyan üzemi terület, ahol egy helyen ennyi különböző stílusú ipari épület maradt még meg.

Csepel-Belváros

Határoló utcák: Ady Endre út (a II. Rákóczi Ferenc úttól)  - Táncsics Mihály utca -  Szent István út - II. Rákóczi ferenc út (az Ady Endre útig).

A Belváros a XIX. század végétől a kerület központja, azonban ebből az időből már csak a templom áll a főtéren. A régi házakat a 80-as években lebontották, a központot a lakótelepi házak uralják. Itt található az üzletek, bankok zöme, a szakorvosi rendelőintézet, a pála, a piac, a polgármesteri hivatal, a posta, a rendőrség - amelyek a központi jelleget biztosítják.

Csepel-Kertváros

Határoló utcák: Vágóhíd utca (a Táncsics Mihály utcától) - Kassai utca - Katona József utca - Szatmári utca - Makád utca - Kikötő utca - Széchenyi utca (és meghosszabbított vonala) - a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) - Határ utca - Kolzsvári utca - szebeni út - Szent István út - Táncsics Mihály utca (a Vágóhíd utcáig).

A Kertváros a Belváros és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág között fekszik. Itt találjuk az RSD csepeli parthosszának egyharmadát. az I. világháború után parcellázták közalkalmazottak, tisztviselők és az akkori munkáselit számára - a tervszerű felosztás jól látszik a derékszögű utcaszerkezeten -, többségében családiházas beépítésű. e városrészben található a kerület több középiskolája.

Csepel-Ófalu

Határoló utcák: Petróleum utca (a Duna folyamtól) - Kossuth Lajos utca - Ady Endre út - Budafoki út - Duna folyam (a Budafoki útig).

Ófalu a városközponttól északra elhelyezkedő terület: a Kossuth Lajos utcától a Dunáig húzódik. az 1838-as nagy árvíz teljesen elpusztította az itt állt épületeket. az egykori, valódi Ófalura már csak a terület neve utal. A II. világháborúban az itt lévő olajkikötő szinte teljesen elpusztult a bombázásokban. Helyén épült fel a jelenlegi MOL-telep. Itt kezdődik az építés alatt álló csepeli Gerincút első szakasza.

Csepel-Szabótelep

Határoló utcák: a Bolgárkertész (Francia) öböl déli oldalának meghosszabbított vonala (a Weiss Manfréd úttól) - a Bolgárkertész (Francia) öböl déli partvonala - az RSD - a Vágóhíd utca meghosszabbított vonala és a Vágóhíd utca - a Táncsics Mihály utca - az Edy endre út - a Kossuth Lajos utca - a Weiss Manfréd út (a Bolgárkertész(Francia) öböl déli partjának meghosszabbított vonaláig.

A Szabótelep, a Gubacsi-hídtól nyugatra fekvő városrész hajdani zsellérföldek helyén található. A XIX. század végén a város először erre terjeszkedett. 1912-től itt vezetett keresztül az (azóta megszűnt) BHÉV vonala, s épült ki a forgalmas főútvonal (az Ady Endre út) a főváros XX. kerülete felé. Itt működik még a Dunapack Rt. Csepeli Papírgyára.

Csepel-Erdőalja

Határoló utcák: a Szent István út (a II. Rákóczi Ferenc úttól) - az erdőalja utca - a Völgy utca és meghosszabbított vonala - a II. Rákóczi Ferenc út (a Szent István útig).

Erdőalja városrész 1920-tól kezdett kiépülni: akkoriban Legelőtelepként emlegették. Északi részén található az úgynevezett "gyorsvasút" (azaz a HÉV) végállomása. E terület ad otthont a hajdani Csepel SC sporttelepének. Erdőalja mai arcát tulajdonképpen két időben távol eső lakótelepi építkezésnek köszönheti: a Béke tér az ötvenes éveket, a Reggel utca és a Kossuth Lajos utca mente (a Víztoronnyal) a hetvenes-nyolcvanas éveket idézi.

Csepel-Királymajor

Határai: a Vágóhíd utca és meghosszabbított vonala (a Kassai utcától) - az RSD - a Széchenyi utca és meghosszabbított vonala - a Kikötő utca - a Makád utca - a Szatmári utca - a Katona József utca - a Kassai utca (a Vágóhíd utcáig).

Királymajor a Királyerdőtől északra fekvő terület, az RSD mellett található: 1978-1980-ban épült az itteni lakótelep.

Csepel-Királyerdő

Határoló utak: a Szebeni utca (a Szent István úttól) - a Kolozsvári utca - a Határ út - az RSD - a Királyerdő út - a Tihanyi utca - a Szentmiklósi út - a Völgy utca - az Erdőalja út, a Szent István út (a Szebeni utcáig).

Királyerdő Csepel legmagasabban (115 - 130 méteren) fekvő része, mely a Kertvárostól délre, hosszan az RSD partján fekszik. a városrész alaprajza, az utcák vonalvezetése igen szabálytalan, mivel a két világháború közötti beépítések idején a homokbuckákhoz igazodtak. Az RSD partján található a Csepeli Strand, valamint az Ifjúsági Tábor területe, a Kis-Duna Liget. Királyerdő nevezetessége, a kerület egyik legértékesebb védett területe, a Tamariska-domb.

Csepel-Csillagtelep

Határoló utcák: a Völgy utca meghosszabbított vonala és a Völgy utca (a II. Rákóczi Ferenc úttól) - a Festő utca - az Erdősor utca - a Szabadság utca - a Plútó utca - a Csepeli út - a II. Rákóczi Ferenc út (a Völgy utca meghosszabbított vonaláig).

Csillagtelep az Erdőalja városrésztől délre található terület, melyet 1911 után kezdtek beépíteni. A városrész déli részén helyezkedik el a Csepeli Temető. a városképet lakótelepek és a családi házas beépítés kettőssége jellemzi. A lakótelepek a 60-as és 80-as években épültek. A Szabadság utca karéja által közrefogott földszintes házas telep hajdan egységes arculatú házai az utóbbi idők átépítéseinek, bővítéseinek köszönhetően mára már változatos kertvárosi képet mutatnak. a városrészben több iskola is működik.

Csepel-Rózsadomb

Határoló utak: a Rózsa utca (a Duna folyamtól) - a Rév utca - a Vas Gereben utca - a II. Rákóczi Ferenc út - a 7274. utca meghosszabbított vonala - a Duna folyam (a Rózsa utcáig).

Rózsadomb a Csillagteleptől nyugatra található, a duna partján fekszik. Északi határán lehet eljutni a Csepel és Budafok közötti révátkelőhöz. Északkeleti részét kivéve beépítetlen terület, egy része árterület.

Csepel-Erdősor

Határoló utak: a Szentmiklósi út (a Festő utcától) - a Tihanyi utca - Budapest déli határvonala - a 4076. utca - a Szabadság utca - az Erdősor utca - a Festő utca (a Szentmiklósi útig).

Erdősor Csillagteleptől keletre található terület, ahol az 1980-as években változatos szintmagasságú, zömében háromszobás, lakótelepi házak épültek. A terület másik részén zömében a 60-as, 70-es években épült családi házak állnak. A korábbi "Posztó-pálya" helyén ma a Halászi Focisuli működik.

Csepel-Háros

Határoló utcák: a 7274. számú utca meghosszabbított vonala és a 7274. számú utca (a Duna folyamtól) - a II. Rákóczi Ferenc út - a Csepeli út - a Plútó utca - a 4076. utca - Budapest déli határvonala - a Duna folyam (a 7274. utcáig).

Háros a kerület déli részén, a Duna mentén fekszik. Itt találhatók a Budapest ivóvíz-ellátásában jelentős szerepet betöltő parti szűrésű kutak egy része. a területen korábban mezőgazdasági termelés folyt, amelyet fokozatosan, a beépülés ütemét követve a kiskertes gazdálkodás váltott fel, mára pedig (részben engedély nélküli építkezések eredményeként) olyan lakóterületté változott Háros nagy része, ahol az alapvető komfortot nélkülözik (nincsenek kiszabályozott közlekedő utak, nincs vízvezeték, nincs csatorna, nincs gázvezeték). Több terv is készült a terület felzárkóztatására, azonban pénz hiányában érdemi lépések eddig nem történtek.

 

 

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Hetven esztendővel ezelőtt, 1949. szeptember 11-én lett Csepel megyei jogú város. Ebből az alkalomból – és ...
Bővebben >>